2010. január 26.

Miso leves gazdagon

Az elmúlt pár hétben elég sokszor volt alkalmam Miso levest enni, itthon a szüleim házában.
Ezt édesanyámnak köszönhetem, mert ő nemrégen nagy Miso leves készitő és evővé avanzsált, így mindig, gazdagon van itthon minden, ehhez szükséges hozzávaló.
Mivel én is régóta szeretem, még emlékeimben elevenen él a Londoni fázós csatangolások közben kellemesen felmelegítő kis adag Miso leves, melyet kis papirpohárban árultak egy Japán take away étteremben közel a Green parkhoz, amit sokszor meglátogattam.
Majd legutóbb Franciaországban is ettünk néhányszor, de azok sem voltak oly gazdagok mint amit itthon házilag készíthet az ember. Igazából éttermekben csak egy kis miso-s lé, pár kocka tofuval és karikázott póréhagymával vagy algával, apró csészében szervírozva.
Valószínűleg ez az eredeti Japán style, a Misoshiru.
Tehát, ha házilag készítjük el akkor variálhatók lesznek a zöldségek és ízlés szerint tehetünk bele még valamilyen gabonát is, ha nem szeretjük az úszkáló algát, ami ugyan nagyon egészséges, akkor ezt kihagyhatjuk és használhatunk pici tofu kockákat helyette.
Akárhogy is döntünk, az itthoni miso levesből bármennyit szedhetünk, nem kell a kis csésze után azon gondolkodnunk, hogy rendeljünk e még egyet a szinte üres miso-s léből ;-)


A miso-ról még érdemes tudni, hogy egy tradicionális Japán étel ízesítőről van szó, amit eredetileg szója babból sóval és a köjikin nevű gombával erjesztéssel készítenek. A szoja babból készült miso a leggyakoribb, de készül még rizs és árpa miso is. (ez utóbbit használtam én)
Mindegyiknek a lényege, hogy erjesztéssel készül, majd így nyernek egy sós, sötét színű  "pasztát", amit ízesitéshez, szószokhoz és a leveshez használnak Japánban és mára már Világszerte.
Gazdag fehérje, vitamin és ásványi anyag forrás.

Hozzávalóknak érdemes jó minőségre törekedni, leginkább ajánlom a Clearspring-től a barley (árpa) miso-t, a Hijiki-t (alga), a szárított shitake gombát és a zöld nori-t.Ezek nem az olcsó kategóriába tartoznak, de nagyon jó minőséget fizetünk meg amely sokáig kitart.

2-3 szem szárított shitake gombát beáztatunk a főzés előtt pár órával.
2 db sárgarépát és egy fehérrépát apró csíkokra szelünk, a már megpuhult shitake gombával is ugyan így cselekszünk.
1 szál szárított algát megmosunk és kis darabokra vágjuk

Mindezt olajon 5percig dinszteljük. Felöntjük vízzel, és hozzáadunk egy nagyobb maréknyi bio kölest, kevés fűszersót (Herbamare), de vigyázzunk, elég csak egy kevés, mert a miso sós!
Addig főzzük míg puha nem lesz a zöldség és meg nem fő a köles. Majd ahány főre főzünk annyi teáskanál miso pasztát adunk hozzá (árpa miso-t használtam).
Elkeverjük és még egyszer megvárjuk míg forrni nem kezd, majd lekapcsoljuk, és kész is.
Mikor a miso paszta belekerült a levesbe már nem főzzük tovább.


Annyira jól tud esni a sós miso íz, ebben a hideg szürke januári hónapban, szerintem érdemes kipróbálni, ha minden van hozzá akkor fél óra alatt elkészíthető.
Apróra vágott póréhagymával szervírozzuk.

2010. január 13.

Díjat kaptam



Hát Ő lenne az.

Benzsi-től kaptam, köszönöm szépen, nagyon kedves tőled, hogy fel akartál vidítani :)
Annyira meglepődtem, még soha nem kaptam ilyesmit. Az igazat megvallva, mostanában nem is igen foglalkoztam ezzel  a blog-al. De majd igyekszem behozni a lemaradást. És most állítólag el kell árulnom magamról 7 dolgot. Én azt hiszem, hogy rólam minden titok, mert ez nem egy személyes blog, talán az már nem titok, hogy szeretek főzni :)

1. Egyszer jártam Indiában, egy hónapot töltöttem Vridavan-ban, egy tanfolyamon.
India annyira lenyűgöző, a másságával, a színességével, a szegénységével, az egyszerűségével az illatokkal és az ízeivel, hogy szerintem garantáltan megigéz és belopja magát minden ott járó külföldi szívébe.
Velem így történt, nagyon nehezen tértem vissza a "civilizált" életbe, és azóta is visszavágyom.

2. Szeretek a földön ülve enni. Ez még Indiai látogatásom előtt vált gyakori szokásommá, mikor egy Londoni jógastúdióban rendszeresen besegítettem, igaz kezdetben elég fájdalmas tud lenni, de később az ember hozzászokik. Ezenkívül állva is szeretek enni, ez megint egy furcsa szokás, és persze tudom, egészségtelen is, de mit tegyek, ha olyan jó a konyhapultnak dőlni és úgy majszolgatni egy könnyű vacsit :)
Mostanában viszont nem hódolok ennek a szokásomnak, már ami a földön ülő evést illeti...bizonyára azért, mert már nem igen járok ilyen jellegű közösségekbe.

3. Nagyon szeretek olvasni, néha párhuzamban több könyvet is olvasok, megint egy furcsaság...
Emlékszem az első könyv amit olvastam, anyukám adta nekem, hogy azzal majd megszeretem az olvasást, ez volt Erich Kastner : Május 35. És anyukámnak igaza volt, megszerettem az olvasást, pont egy olyan szórakozott könyvvel amilyen én magam is vagyok. Hiszen a Május 35 egy fordított világba visz el, csak bebújunk a szekrénybe és az óceán partján találjuk magunkat, mert május 35.-én minden megtörténhet :)
Azóta is olvasok, Erich után jöttek Richard Bach spirituális regényei, melyek nagyrészt az íróval megtörtént repülős kalandokba visznek bele, és annak aki szeret repülni, és szereti a repülőgépeket annak mindenképpen szórakoztató és szemfelnyitó olvasmányok Bach úr könyvei.
Eddig kifejezetten ragaszkodtam a könyveimhez, de valamiért mostanra megértettem, hogy ennek semmi értelme sincs, a könyvek nehezek, fogják a port a polcokon, persze jól néz ki..., de, ha egyszer vagy kétszer kiolvastunk egy példányt, fogjuk e még valaha a kezünkbe venni?
Jobb elajándékozni. Persze vannak olyan kincsek amiket szívesen felütök néha, és Müller Péter Jóskönyv-ét sem adnám oda senkinek, szóval azért van néhány kivétel :) De valószínű, ha könyvet ajándékozunk, akkor mi is fogunk újakat kapni.

4. Azt gondolom, hogy álmodozni jó. Nagyon sokat álmodozom, egyesek szerint ez nem jó, mások azt mondják, hogy egy kis álmodozás szükséges...én pedig azt mondom, hogy jelenleg nem érdekel, hogy ki mit gondol erről...
Sokszor használom a vizualizáció technikáját is, ha valamit el szeretnék érni az életben, és egyszer kétszer, mikor nagyon szerettem volna valamit, sikerült is elérnem így.
Most is hiszek benne, szerintem érdemes álmodozni :)
És akkor, hogy mik is az álmaim? Háááát :) elképzelem, hogy egy csendes, kedves helyen élünk, ahol a közelben nincsenek ugató kutyák, és bocsánat azoktól akiknek van kutyája és ugat éjjel.
Gyönyörű  kertünk van, veteményessel ahol mindent megtermelünk a családommal, a kertünkben vannak fák, és két fa között egy függő ágyunk, ahol szeretünk lustálkodni.
A párommal együtt dolgozunk és sok olyan közös dolgot végzünk amellyel másokat segítünk.
A házban minden nagyon egyszerű, de kényelmes, van egy kandallónk, egy olyan konyhánk amit mindketten imádunk, és ahol sokat főzünk együtt :) és egy nagy dolgozó szobánk, ahol a hobbijainknak tudunk hódolni. A ház mellett van egy kisebb faház, nagy ablakokkal, ez ad helyet a jógaóráknak és a kezeléseknek.
Boldog, nyugodt életet élünk, és van két nagyon szép gyermekünk.


5.Nagyon foglalkoztat a környezetvédelem, és a Föld sorsa. Sokszor elgondolkodom, hogy vajon hová jut ez a világ, ha az emberek sajnos még mindig nagy része, érdektelen és vakon csak magának él. Szeretném, ha ez megváltozna, még több ember fordulna  a Föld felé, hiszen én is és sok velem egykorú fiatal szeretné majdan születő gyermekeit ezen a bolygón felnevelni.
Az embereknek csak apró dolgokon kéne változtatniuk és úgy veszem észre, hogy itt Magyarországon ez még nem nagyon megy.Már olyan apróságokkal lehetne változtatni, hogy meggondolnák mit mibe csomagolnak, mit vesznek meg és oda kéne figyelni, hogy vásárlásnál legalább egy pamut szatyor legyen mindenkinél (ez a rögeszmém:), és hasonló apróságok mint például a szemét szelektív gyűjtése...
A kis állatkákra is nagyon vigyázok, még a pici hangyát sem bántanám, hisz nem tehet róla, hogy ő olyan pici, mi emberek sajnos ebbe nem gondolunk bele, legtöbbünk saját kényelme érdekébe átgázol az apróságokon, ami elkeserítő, sajnos nekem még a közvetlen környezetemben is megy a nyári hangyairtás, légy ütögetés....:(

6. Szemüveges vagyok :)

7. Már nem tudok mit írni...ja, dehogynem.
Új hobbim a mozaikozás :) és alig várom, hogy legyen egy dolgozó-hobbi asztalom, amin a szabadidőmben alkothatok, miközben fincsi teát szürcsölgetek és Diana Krall-t hallgatok!

Csupa szimpatikus dolgot sikerült össze hoznom ide, nem igaz? Azért nehogy azt gondoljátok, hogy olyan könnyű lehet velem az élet! :)))

És most tovább kéne adnom a díjat 7 "blogbarátnak"...
Nagyon nem vagyok benne ebben a blogos életben, jelenleg, de megpróbálom.

Elsőnek továbbadom, Benzsi-nek, azért mert nagyon tetszik a blogja, és mert hasonló dolgokat kedvel mint én, amikor elolvastam amit írtál magadról, rögtön "közelinek" éreztelek :)

Másodiknak Anitának, mert Ő aztán tényleg kreatív, a kis ujjaival olyasmiket művel, hogy az ember csak ámul és bámul! Csodálatosak  a munkáid Anita!

Szeretném még továbbadni Suntime-nak, neki pedig azért, hogy biztassam ezzel az írásra, amiben nagyon tehetséges és, mert nagyon közel áll hozzám, a többit Ő tudja :)

Azt hiszem, hogy most egyenlőre ennyi :)csak három embernek sikerült továbbadnom, de azért nem leszek szerencsétlen ebben az évben , ugye??? ;D

2010. január 5.

Gyömbér-citrom-méz

Az ünnepek alatt nagyon meg voltam fázva, a testem így akarta közölni a világgal, ami a lelkemben ment végbe. Bedugult orrommal és szörcsögő hangommal jeleztem a külvilág felé, hogy "hagyjatok békén!"...Felkelni sem volt kedvem, és egyáltalán nem bírtam az ünnepre még gondolni sem.
De az nagyon zavart, hogy nem kapok levegőt az orromon, aztán két nap után megelégeltem, és bármi is legyen ez, szimpla megfázás, vagy tényleg jelez a testem, hogy a lelkem odabent nagyon nyűgös, össze kellett szedjem magam.

Hamar eszembe jutott egyik kedvenc téli italom a gyömbéres-citromos-mézes tea, ami szinte azonnal segít, és nem csak akkor, ha betegek vagyunk, de megelőzésre, immun erősítésre is tökéletes gyógyír.
Ha szeretjük a gyömbért akkor kifejezetten élvezetes az enyhe csípőssége, amit fokozhatunk, kizárólag felhasznált gyömbér mennyiségtől függ a teánk erőssége.
Ayurvéda szerint a gyömbér tűz a testnek, ezzel a tüzességgel kivalló emésztési problémákra,  tisztítja az ereket, és szerintem a magányos szívet is megmelengeti.

Egy kis darabka, vagy igényeinknek megfelelő mennyiségű, friss gyömbér gyökeret egy kiskanálnak az élével lehámozunk, így a legkönnyebb és valóban csak a héj fog lekerülni.
Ha friss és jó minőségű a gyömbérünk akkor lédús, és erős illata "orrba tűnő" lesz.
lereszeljük a gyömbért egy kis hőálló tálkába, vagy kancsóba, majd forró vízzel leforrázzuk és lefedve hagyjuk lehűlni annyira, hogy képes legyen befogadni a citromot és a mézet anélkül, hogy károsítaná azok jótékony hatását.
Mikor már iható, de még elég meleg egy egész citromot facsarunk bele (a tea mennyiségtől függően, tehát egy pohárkányiba nem facsarunk bele egy egész citromot, mert az ihatatlan lesz), és mézzel édesítjük, ezt is ízlés szerint.
Ha nagyon nem tudjuk elképzelni, hogy mennyi mennyiséghez adjunk 1 egész citrom levét, akkor javaslatom az, hogy kb 1 liter teához számoljuk az egy egész citromot, de szerény véleményem szerint ez tényleg a mi vagy családunk ízlésétől függő dolog.



Lassan kortyolgatva felmelegít, kidugítja az orrot, legjobb utána vagy még vele bebújni a meleg ágyba és nagyot izzadni, mert tabletták helyett abban is segít.

Másnapra a jobban-lét garantált!
Boldog, egészségben teljes új esztendőt kívánok mindenkinek!

2009. december 13.

Mazsolás golyó



Így karácsony előtt 10 nappal, mindig rengeteget sürgünk forgunk a konyhában, elsőként az apró süteményekkel, kekszekkel szoktuk kezdeni.
És körülbelül ilyen tájban már gyűlnek a finomságok, melyeket különböző dobozkákba rejtünk a nagy ünnep előtt, hogy majd aznap elővéve, helyes tálcákra, tányérokra rakva őket, brillírozzunk a vendégeink előtt, és bizonyos, hogy így is lesz, az egész rokonságot elkápráztatjuk!

Nos, ezt a finomságot is nyugodtan szervírozhatjuk az ünnepek alatt, meg fogja állni a helyét a mézes és a beigli mellett.

Amire szükségünk lesz:

75g mazsola
50g sótlan dióféle, akárcsak: dió, mandula, földimogyoró
50g vaj
25g kókuszreszelék

A mazsolát mixerrel összenyomjuk, majd egy tálba tesszük. Ez a legnagyobb kihívás, mert a mazsola ráragad a forgó fejre és az nem bír forogni, ezért gyakran meg kell állnunk és kanállal leszednünk.
A mandulát (azt használtam) ha nem pucolt, akkor megszabadítjuk a barna héjától, mégpedig úgy, hogy leforrázzuk és pár percig állni hagyjuk a forró vízben, majd könnyedén kinyomjuk őket a héjból, amikor ez megvan, apróra vágjuk fel, ezután adjuk hozzá a mazsolához.
A vajat olvasszuk fel és adjuk a keverékhez. Az egészet jól dolgozzuk össze.

A kókuszreszeléket terítsük el egy tálcán, majd a masszánkból formázzunk kis (tényleg kicsit,mert elég tömény) golyókat és hempergessük meg a kókuszban.

Érdemes lehűteni, így a vaj megdermed és nem lesz olyan zsíros hatása fogyasztás közben.



És néhány variáció azoknak akik mindig szeretnek kicsit másként dolgokat, vagy éppen nem szeretik az aktuális hozzávalókat!
-A vajat helyettesíthetjük tahini (szezám) krémmel, vagy földimogyoró krémmel.
-Ha nem szeretjük a mazsolát, helyettesítsük 2 evőkanál mézzel és duplázzuk meg a kókusz mennyiségét.
-Adj hozzá egy fél kanál reszelt citrom héjat, pikánssá teszi ;-)
-Pirítsd meg a kókuszt mielőtt meghempergeted a golyócskákat.
-Ha nem szereted a kókuszt, ez esetben megforgathatod a golyókat tiszta kakaó porban, vagy carob -ban.

Jó hempergetést! Éljen a borzos-édes mazsis golyó! És a fehér karácsony :))

2009. december 11.

Gingerbread Men


Mára odáig jutottam, hogy nem bírtam tovább fékezni a gondolataimat, miszerint sütnöm kell valamit, ami a Karácsony melegét varázsolja az éppen fenekestül felfordult életembe!

Egy igen egyszerű mellett döntöttem,amihez minden volt kéznél itthon: a gyömbéres emberkét! választottam. Hátha hoz egy kis lelkesedést belém a közelgő ünnep előtt.

Gyömbér maximálisan tüzes, jó az emésztésnek és a hideg szívet biztosan felmelegíti.

Nos! Miközben készítettem a tésztát, hogy magamat szorakoztassam, jó szokásomhoz híven filmet néztem/hallgattam...

Jelenlegi kedvencem: Julie&Julia, két hónapja láttuk itt moziban, ha jól tudom már otthon is megy, kihagyhatatlan!
Tüzes, szenvedélyes, szerelmes, humoros és nagyon főzős :))) igazán magamra ismertem mindkét főszereplő hölgyben, nem mellékesen Meryl Streep egyik kedvenc színésznőm, az a fajta aki még tud valamit a színészkedésről, egy szóval : kincs!

Ő alakítja Julia Child-ot a The mastering the art of French cooking című könyv szerzőjét.


Igaz ez egy húst nem kímélő könyv és film is egyben, de úgy gondolom nekünk vegáknak meg kell tanulnunk ezt elfogadni, tolerálni, ettől mi még nem válunk húsevőkké, csak megértővé, ami nagy különbség!
Julia és férje Paul Franciaországba, Párizsba költöznek a férfi ugyanis ott kap munkát, és miközben ő dolgozik, felesége az álma megvalósításán munkálkodik, ami egy szakácskönyv megírása, az ötlet pedig úgy jön, hogy imád főzni, és mivel sehol nem talál angol nyelven Francia szakácskönyvet! (tell me about it! itt semmi nincs angolul) gondolja miért ne írna Ő maga egyet!?
Paul végig az asszonya mellett áll és támogatja mindenben, amiért Julia imádja is!
Mindeközben két szálon futnak az események, Amerikában is megfordulunk, ahol pedig Julie, aki nagy rajongója Julia Child-nak, hobbija szintén a főzés, elhatározza, hogy írni kezd egy blogot, amiben 365 nap alatt elkészíti az összes receptet Julia könyvéből. Julie úgy szintén, akár csak Julia rendkívüli férfival az oldalán valósítja meg álmát, és válik népszerűvé, hiszen a blogból könyv lesz!
Lázba hozó, főzésre és az azzal járó mindennemű kísérletezésre invitál a konyhába...típusú film. Ha megnézted, garantált, hogy utána nem bírsz a fakanalakkal :))

Szóval míg a vajat a cukorral habosra kevertem, a kezemmel, ujjaimmal utánozva egy elektromos robotgép verőjét, kicsit keményebb így mint a géppel, de sokkal élvezetesebb is... érezni a vaj lágyságát és a cukor durvaságát, ahogyan ez utóbbi lassan megadja magát a vajnak... és belé olvad a meleg kéz, és az ölem hatására (mivel ott tartottam a tálat :)
Szóval eközben néztem a filmet, érdemes kipróbálni! Az ember merészen álmodozhat, szép és teljesen felszerelt konyháról (ha még nincs neki), hatalmas vásárlásokról, természetesen főzéshez, majd jöhetnek az izgalmas kísérletezések a konyhában, ja...és a vega szakácskönyvem írásának elkezdéséről...pár év múlva biztosan!

Térjek csak vissza a gyömbéres emberkéhez, álmodozás helyett, vissza a valóságba!

Hozzávalók:

390g liszt
100g barna cukor
1 nagy tojás (kihagyva!)
160ml melasz (világos, nekem csak sötét volt, szóval sötét :)
113g bio vaj
1 tk őrölt gyömbér
1 tk őrölt fahéj
1/4 tk őrölt szegfűszeg
1/4 tk őrölt szerecsendió
1 csipet só
3/4 tk bio(foszfát mentes) sütő por

Egy keverő tálba mérjük ki a lisztet, a fűszereket és a sütő port, jól elkeverjük és félretesszük.
Majd a cukrot a szoba hőmérsékletű vajjal habosra eldolgozzuk (géppel vagy kézzel -puha kézért érdemes kézzel dolgozni).

Majd a melaszos cukros-vajas-keveréket (egészen barna lesz, nem kell megijedni) lassan hozzáadagoljuk a liszthez és összegyúrjuk.
A tésztánkat két részre osztjuk és műanyag zacskóban vagy fóliába csomagolva a hűtőben legalább két órán át hagyjuk állni, de még jobb, ha egész éjszakára bent tudjuk hagyni.

Majd...másnap, vékonyan lisztezett felületen kinyújtjuk a tésztát kb. 6 mm vastagra, és a kis emberke formánkkal kiszaggatjuk a kis gingerbread men-jeinket :))
Előre melegítsük be a sütőnkét 180 °C-ra.
A kis emberkéket óvatosan átemeljük a már előre zsírpapírozott tepsinkbe, az emberkék között legalább 2cm távolságot hagyunk ki, hogy azok nehogy össze süljenek. Ha szeretnénk felakasztani őket a karácsonyfára vagy ajándékcsomagra, ez estben még sütés előtt szívószállal ejtsünk lyukat a keksz tetején.

Süsd 8-12 percig, attól függ milyen nagyok az emberkéid. Nagyobbaknak szükségük lesz 12 percre ha kisebb a formád akkor 8 perc is elég lesz.

Mikor kész, 1percig hagyjuk hűlni, hogy kemény legyen majd emeljük át őket a sütő rácsra, és hagyjuk kihűlni.

Díszíthetjük mazsolával, cukorgyöngyel, vagy cukormázzal, utóbbit csak a kihűlt kekszen alkalmazzuk.

Cukormáz:
230g porcukor
113g bio vaj
1 tk tiszta vanília aroma
1,5 ek tej vagy tejszín
A porcukrot habosra keverjük a vajjal, majd hozzá adjuk a vaníliát és a tejet, az egészet simára, könnyűre keverjük (4-5percig)
nyomózsákba tesszük és ízlésünknek megfelelően díszítjük a gyömbér emberkéket.

Garantáltan az egész lakás gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges... egyszerűen Karácsonyt hívogató illatban fog úszni! Érdemes felkészülni :)))